A Lovasterápia felosztása

A lovasterápia felosztása

A nemzetközi szövetség a lovasterápiát négy nagy szakterületre osztja fel.

Hippoterápia

A hippoterápia mozgás- és idegrendszersérültek olyan fejlesztő módszere, ahol a lovat, terápiás eszközként használják (Engel, 2001).

 A hippoterápia „neurofiziológiai alapokon végzett gyógytorna kezelési eljárás a ló segítségével” (Strauss, 1998). Orvos, gyógytornász, neurológus szakorvos által végzett kezelési módszer, melynek során a beteg egészségügyi állapotának javulása vagy egy káros folyamat szinten tartása, illetve lassítása a cél (Györgypál, 2002).

Mozgásterápiát igénylő személyek egyéni, passzív és aktív elemeket felhasználó, kiegészítő terápiás ellátása orvosi indikáció alapján, mely elsősorban a tartási és mozgási funkciók korrekcióját, javítását, a másodlagos elváltozások prevencióját célzó, a vezetett ló lépés jármódjának felhasználásával kivitelezett, az egész személyiségre ható komplex terápiája (Takács, 2010).

A hippoterápia, a ló több dimenziós mozgását használja a mozgássérültek rehabilitációja érdekében (American Hippotherapy Association Inc., 2000). A hippoterápiát szokás járástipikus törzstréningnek is nevezni. Nincs más olyan gyógytorna módszer, amellyel hasonló fiziológiás, összetett, előrehaladó mozgásimpulzusokat lehetne a páciensnek közvetíteni. A hippoterápia folyamatos, ritmikus, többdimenziós mozgás általi terápia (Györgypál, 2002).

A lovon ülés reflexgátló alaphelyzet. Ebben a helyzetben a ló mozgása – mint kívülről jövő inger – a törzs és az idegrendszer emberi járásnak megfelelő tréningje. A ló hátának lengése lépésben a rajta megfelelően ülő páciensre az emberi járással azonos mozgásmintákat visz át a terapeuta közreműködésével. A ló lépés közbeni mozgása finoman koordinálja a nyak, a törzs és a derék izomzatát (Tauffkirchen, 2000). A mozgásimpulzusok segítségével normalizálható az izomtónus, az ízületek apró, ismétlődő mozgásai (manipuláció) által az ízületek mozgékonysága nő. A felegyenesedett tartás elérhető, korrigálható, a szimmetrikus helyzetben a mozgás ritmikus ismétlődésével a helyes mozgásminták automatizálhatók, az egyensúly, koordináció, testséma, térérzékelés fejleszthető (Györgypál, 2002).

A hippoterápia célkitűzései a következők (Györgypál, 2002):

  • Tónusreguláció.
  • Tónusoldás az alsó végtagokon és a tónus felépítése a törzsben.
  • Felegyenesedés, törzskontroll kialakítása.
  • A járásspecifikus törzsreakciók aktivizálása.
  • Ízületi mobilizáció, manipuláció, mozgáspályák bejáratása.
  • Izomegyensúly kialakítása.
  • Szimmetrikus ülés a medencemozgásokon keresztül.
  • Koordinációiskola a szenzomotorium támogatásával.
  • Egyensúlyiskolázás és fejlesztés.
  • Szenzomotoros integrációs tréning.
  • Az abnormális mozgásminták korrekciója.
  • A tónusos reflexaktivitás gátlása.
  • A helyes mozgások automatizálása.
  • A ritmusos törzskoordináció.
  • A központi idegrendszer stimulálásán át érési folyamatok beindítása.

Gyógypedagógiai lovaglás

A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna/voltizsálás célja a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, pervazív fejlődési zavarral, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült/, teljesítmény és viselkedési zavarokkal küzdő, hiperaktivitással és figyelemzavarral valamint beszéd problémákkal küzdő gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által (MLTSZ, 2021).

 

A gyógypedagógiai lovaglást és lovas tornát bármely szakos gyógypedagógus alapdiplomára épülő akkreditált lovasteraputa végzettségű terapeuta irányíthat. Egyéntől függően lehetséges a vezetett, a futószáras, a szabad lovaglás, mely során a ló valamennyi jármódja alkalmazható egyéni, vagy csoportos foglalkozás keretében. A fejlesztéshez használható eszközök sokaságának csak a terapeuta kreativitása szabhat határt (Takács, 2010).

Parasport

A lovaglás és fogathajtás, mint sport: testileg és/vagy értelmileg akadályozott gyermekek, illetve felnőttek sportja, életkörülményeik és kondíciójuk javítása érdekében (kiemelt jelentőséggel bír a szociális hatás) (Szepesi, 2001).

A lovaglás szakágainak és a fogathajtás sérült személyek számára adaptált módszerek segítségével megvalósuló sportolási lehetősége, mely a személyiség pozitív irányú változását, a kondíció növelését, az életminőség javítását hivatott elősegíteni. A lovaglás a rehabilitációnak nem eszköze, hanem célja (Benczúr, 1999; Rétháti, 2001).

Parasport a ló és lovas együttes felkészültségén alapuló, kondíciónövelő, sportszerű tevékenységek összessége. (Bozori 2002.) Parasport lehet: rekreációs/szabadidős, versenysport/élsport. Igazából nem is lehet teljesen a lovasterápia ágai között említeni, hiszen a parasportban, azok a páciensek vesznek részt, akiknél a terápiás folyamat már véget ért (Klein, 2014).

Speciális fogathajtás egy adaptált fogathajtás sérült/fogyatékos személyeknek. Lovas iskolákban, egyesületeknél, gyógypedagógiai intézményekben vagy terápiás központokban jöhet létre. Sajnos hazánkban még kevesen csinálják és használják ki a terápiának ezt az ágát. Pedig ez egy jó lehetőség, azok számára, akik egészségi vagy fizikai állapotuk miatt nem tudnak lóra ülni. Így viszont lehetőségük van a lovakkal foglalkozni, lovas sportba becsatlakozni és bizonyos képességeket/készségeket ugyan úgy lehet fejleszteni, mint lovaglás közben. Nem utolsó sorban pedig a szabadidő kellemes eltöltésére is szolgál. Ezt az ágát képzett szakemberek, lovas edzők, fogathajtók végzik terapeuták közreműködésével (Klein, 2014).

A lovas pszichoterápia

A ló asszisztált pszichoterápia a lelki eredetű problémák, betegségek ló részvételével történő pszichoterápiás kezelését jelenti (Kovács, 2016).  A ló mediált pszichoterápia a ló – páciens – terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot. Lómediált pszichoterápiát kizárólag pszichoterapeuta végzettségű lovasterapeuta végezhet (MLTSZ, 2016).

A terápia során a lóval való kapcsolatban és a lovakkal megélt helyzetekben megjelenő élményanyaggal dolgoznak. A ló hűen tükrözi a vele kapcsolatba kerülő ember lelkiállapotát és annak legfinomabb rezdüléseire is azonnal reagál. A lovak által nyújtott „tükröt” mindvégig használják a terápiás és önismereti folyamat során, a problémák feltérképezésétől a terápia során bekövetkező változások megerősítéséig (Kapcsolat Lovasterápia Központ, 2021).

Alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére, így affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek terápiájában is eredményesen használható. Gyermek pszichopatológia területén a lovas pszichoterápia nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavarok, magatartászavarok, autizmussal élő, hiperaktivitás, figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyerekek terápiájában (MLTSZ, 2016).

Felhasznált irodalom

1. American Hippotherapy Association Inc. (AHA, Inc.) (2000). Denver, Co: The North American Riding for the Handicapped Association. Retrieved Jan 17 2010, from http://www.americanhippotherapyassociation.org/

2. Benczúr Miklósné (1999): Gyógylovaglás- lovagoltatás helye és szerepe a hazai rehabilitációban: a gyógylovaglás, mint terápiás eljárás. In: Gyógypedagógiai Szemle (1999/ 27. évf. ) p.259-266.

3. Engel, B. T. (2001): Glossary of terms used in therapeutic riding. In: Engel, B. T. (ed.): Therapeutic riding I. Strategies for instruction. 3. kiadás. Durango, CO: Barbara Engel Therapy Services.

4. Gyögypál Z. (2002): Lovasterápia- hippoterápia. Balogunyom, Unicornis Egészségforrás Alapítvány

5. Kapcsolat Lovasterápia Központ (2021): http://www.lovasterapia.com/hu/kapcsolat-lovasterapia-kozpont/terapia/felnott/

6. Klein E. (2014): A gyógypedagógiai lovaglás elméleti alapjai, gyakorlata és hatásai. Szakdolgozat. Szent-István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar. Lovas-tanár (hippológus) szervező szak.

7. Kovács L. (2016): Mi az a lovas pszichoterápia?, http://pszicholo.hu/home-2/mi-az-a-lovas-pszichoterapia

8. MLTSZ (2021): http://www.lovasterapia.hu/lovasterapiarol/gyp_lovaglas_es_lovast.html

9. Rétháti Györgyi (2001): Gyógylovaglásról lovasoknak. In: Lovas kalendárium, Székesfehérvár, Lapu Bt., p. 18-23.

10. Strauss, Ingrid (1998): Hippotherapie: Neurophysiologische Krankengymnastik auf dem Pferd, Stuttgart, Hippoakrates Verlag, 1991 Fordította: Márkus Eszter, Budapest 1994-1998 In: Benczúr Miklósné (szerk.): Gyógylovaglás – Segédanyag II., Kézirat belső használatra, Budapest, BGGYTF

11. Szepesi, E. (2001): A lovasterápiára alkalmas lóval szembeni követelmények, annak kiválasztása és kiképzése –diplomadolgozat KE-ÁTK

12. Takács O. (2010): A hippoterápia hatásmechanizmusának érvényesülése cerebral paresis diagnózisú gyermekek esetében. Szakdolgozat. Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

13. Tauffkirchen, E. (2000): Kinder-Hippotherapie. In I. Strauss (Ed.): Hippotherapie, neurophysiologische Behandlung mit und auf dem Pferd. 107-166.

x

BEJELENTKEZÉS

    Kérlek add meg adataid és írd meg a bejelenteni kívánt gyermek nevét, korát, érintettségét, illetve, hogy mely szolgáltatásunkat szeretnéd igénybe venni!